Elkészítés: Túró Rudi torta - marcipán borítással

Hozzávalók
Túró Rudi alaphoz
2 kg túró
8 dl tejföl
32 dkg cukor
3 cs. vaníliás cukor
20 dkg mazsola
3-4 citrom
2 zacskó zselatin
Csoki bevonathoz
40 dkg étcsoki / tortabevonó csoki
3-4 ek margarin
Marcipán borításhoz
70 dkg mandula
70 dkg cukor
6 tojás fehérje
ételszínezék (piros, sárga, kék)
Időszükséglet
rengeteg
Elkészítés

Ehhez a giga projekthez hosszú előkészületre, rengeteg időre és türelemre volt szükség.

Először a marcipánnak láttam neki, tudva, hogy sok munka lesz vele.
A mandulát leforráztam, majd lehéjjaztam. Ez egy óra munka volt, amit egy nap szünet követett, ugyanis meg kell várni, hogy megszáradjon, mielőtt dolgozni lehet vele.

A mandulát, cukrot, tojás fehérjét egyszerre tettem a robotgép vágókéses keverőjébe, és addig járattam max fokozaton, míg szép, egyenletes massza lett belőle. Bár az eredeti utasítás simán cukrot említ, jobbnak láttam előbb porcukorrá darálni a cukrot, amit utólag úgy látom, jól is tettem, sőt, nem lett volna szabad csak felületesen darálni, hanem jó finom cukrot kellett volna készíteni, mert még így is sercegett az ember foga alatt a cukor (még akkor is, amikor már jól összeállt a marcipán)

A marcipánt elraktam a hűtőbe egy napra, hogy összeérjen

Nekiláttam a grafikai kivitelezésnek. A pottyos.hu meglátogatása után végül inkább beszkenneltem egy eredeti papírt, GIMP-pel megeditáltam úgy, hogy csak az engem érdeklő körvonalak maradtak

majd kivágtam a megfelelő formára

Magának a túrórudi-torta-testnek a receptje a kipróbált recikről származik, négyszeres mennyiségben készítettem el - tekintve a várható érdeklődésre :)
A túrót, tejfölt, citrom kifacsart levét, cukrot és vaníliás cukrot két részletben betettem a robotgépbe, és műanyag dagasztólapáttal egyenletesre eldolgoztam.

Hozzáadtam a mazsolát, felmelegítettem a zselatint, és bekevertem azt is a túrós alapba. Ezután őzgerincformába, és hasonló hosszú, lapos tálakba raktam fóliát, hogy majd könnyű legyen kivenni, arra kentem az anyagot. Így került a hűtőbe összeérni.
Másnap a marcipánt szétszedtem a színek szerint megfelelő arányban: fehérből a legtöbb, minimális sárga, kicsit több kék, sok pirosnak való alapanyag - és bekevertem a színezékkel.
Próbáltam természetes úton megoldani, de csak a pirosra volt ötletem, így pedig csak azzal nem akartam játszani. Utána jártam a kinézett színezékeknek, és mivel az elég alaposnak tűnő food-info szerint egyik komponensre sem mondtak semmi rosszat, úgy döntöttem, ebben a kis részletben jobb híján kénytelen leszek szintetikus anyagokat használni.

A betűk voltak a legnagyobb babra munka, közben elég jó anyagismeretre is szert tettem a marcipánt illetően.

Például meglepően hamar keményedik: egy nap alatt már egészen kiszárad, ha nincs becsavarva fóliába

Ugyanakkor fóliából kivéve ragad, vizes kézzel könnyebb vele bánni, de úgy még jobban ragad. Porcukros kézzel könnyebben kezelhető, de nagyon eszi, rengeteg kéne a pótlásra. Azért csak sikerült megküzdeni velük :)

Utolsó nap az összeérett túró alapanyagot kivettem, két rétegben egymásra helyeztem, ami által egy hosszú, magas alapforma kezdett kialakulni

Sokáig tartott bevonni csokival úgy, hogy szép egyenletes legyen, és persze jó nagy mennyiség is volt :)
 

A korábban kisodort fehér(es) bevonatot egymással átlapolva tettem fel (mert egyébként lecsúszott volna), aztán enyhén bevizetett kézzel lehetett összedolgozni

Nekiálltam a piros színnek is: először a felirat alapját készítettem el, és ráhelyeztem a feliratot

ami a másik feliarattal együtt fel is röppent a túrórudi oldalára - és elkészült az ITT NYÍLIK felirat is - ez a legnagyobb poén az egészben: eleve úgy találtam ki, hogy egy nyitott csomagolás lesz, amiben látszik a csokis túró rudi, és persze a piros tépőzár is, amivel kinyílik a csomagolás :)

A végén már lendületből mentek a pöttyök: először megnéztem, hogy mekkora gömböt kell ahhoz készíteni, hogy a megfelelő méretű pötty elkészüljön. Ezután legyártottam 60 ilyen gömböt, majd elkezdtem kilapítani, feltenni. Később jöttem rá, hogy jobban járok, ha egyszerre teszem fel, mert akkor még jobban formálható, könnyebben szétnyomható.
Igyekeztem tartani a beosztást is, és a pöttyök rácsszerkezetét. Külön figyelni kellett a részpöttyökre a határoknál. Végül nem számoltam, hány pötty lett, de a 60 kb. a 2/3-ára volt elég (-:
Végül már csak gyönyörködni kellett az elkészült alkotásban :)